Horror szemű házi kedvencek

Nagy valószínűséggel semmi. Egyszerűen sikerült lefotóznod egy érdekes optikai jelenséget, amely ugyan rokona az embereknél ismert vörösszem-effektusnak, de a kutyák és macskák szemének felépítése miatt sokkal színesebb eredményt produkálhat.

Miért lesz az ember szeme vörös, az állaté pedig zöld vagy kék?

Az alaphelyzet mindkét esetben hasonló. Sötétben a pupilla kitágul, a fényképezőgéphez közel elhelyezkedő vaku fénye pedig szinte egyenesen bejut a szembe. A szem belsejéből visszaverődő fény ugyanabba az irányba indul vissza, vagyis éppen az objektív felé. Embernél ebből születhet a jól ismert vörösszem-effektus.

Sok kutya és macska szemében azonban van még valami, ami a miénkből hiányzik: egy tapetum lucidum nevű fényvisszaverő réteg. Ez nagyjából úgy működik, mint egy apró tükör a szem hátulsó részében. A retinán áthaladó, elsőre fel nem használt fény egy részét visszaveri, így az ismét áthaladhat a retinán.

Ennek nagyon is gyakorlati haszna van: segíti az állat látását gyenge fényben. És ugyanez a réteg felelős azért a különös csillogásért is, amelyet éjszaka egy kutya vagy macska szemében látunk, ha lámpával világítunk felé. A vaku csak ugyanezt a jelenséget teszi különösen látványossá.

Akkor miért nem egyforma színű minden állat szeme?

Mert a tapetum nem egyszerűen egy zöld tükör. A visszaverődő fény lehet zöldes, kékes, sárgás, narancsos, sőt vöröses is. A szín függhet többek között a retina pigmentációjától, magának a tapetumnak a tulajdonságaitól és az állat életkorától. Kölyökkutyáknál és kiscicáknál még változhat is a visszaverődés színe.

Ráadásul nem minden kutyának van ugyanolyan tapetuma, sőt egyes kutyákból hiányozhat is. Ilyenkor vakus fényképen az emberéhez hasonló vörös visszaverődés jelenhet meg.

Vagyis ha a kutyád egyik fényképen zöld, a másikon kék szemű szörnyeteggé változik, abból még nem kell családfakutatásba kezdened. Nem kék vér csörgedezik az ereiben.

A sötétben figyelő szempár

A jelenséghez nekem egy régi családi történet is kapcsolódik. Nagyapám mesélte sokszor, hogy fiatal korában éjszaka ment haza a falujába. Közvilágítás még nem volt, ő pedig, hogy ne kelljen nagyot kerülnie, átvágott a temetőn.

Hogy, hogy nem, a gyenge holdfényben belelépett egy másnapi temetésre előkészített sírba. Majd a nyakát szegte. Az első sokk után körülnézett, hogy hogyan is tudna kimászni, éééés egy zöld szempár néz rá a sarokból. Hááát, ezután nem kellett sokat töprengenie a kimászás technikáján.

Pontosan ezt a fényvisszaverődést figyelheted meg te is, ha sötétben egy lámpa fénye megfelelő szögben éri egy kutya vagy macska szemét. Magából az állatból esetleg alig látsz valamit, a két világító pont viszont messziről feltűnik.

Hogyan kerüld el a horrorszemet?

A legjobb megoldás nem az, hogy utólag megpróbáljuk eltüntetni a világító szemet, hanem hogy fotózáskor ne hozzuk létre. A probléma fő oka az, hogy a fényforrás túl közel van az objektívhez. A fény szinte ugyanabból az irányból érkezik, ahonnan fényképezünk, ezért a szem belsejéből visszaverődő fény könnyen visszajut az objektívbe.

Ha fényképezőgéppel dolgozol és külső vakud van, sokat segíthet, ha nem közvetlenül előrefelé villantasz. Fordítsd a vakut például egy világos mennyezet vagy fal felé, és használd az onnan visszaverődő, lágyabb fényt. Nemcsak a világító szem esélye csökken, hanem általában kellemesebb lesz az állat megvilágítása is.

Még jobb, ha nincs szükség vakura. Egy ablak közelében sokszor gyönyörű fényt kapsz. Nem kell feltétlenül közvetlen napsütés: egy világos ablakból érkező szórt fény kifejezetten szép lehet a szőrön és a szemben.

Arra viszont figyelj, hogy kevés fényben a fényképezőgép hosszabb záridővel próbálhat kompenzálni. Egy alvó macskánál ez még működhet. Egy éppen feléd rohanó kutyánál kevésbé. Ilyenkor inkább emeld az ISO-érzékenységet, illetve használj nagyobb rekesznyílást, ha az objektíved lehetővé teszi. Egy enyhén zajos, de éles kép általában többet ér, mint egy zajmentes, de bemozdult.

És telefonnal?

Telefonnál nehezebb a helyzet, mert a vaku helyzetét nem tudod megváltoztatni: a LED és a kamera egymáshoz közel van. Ez éppen kedvez a szemből az objektívbe visszaverődő fénynek.

Ezért ha lehet, telefonnal is inkább keress több környezeti fényt. Menj közelebb az ablakhoz, kapcsold fel a szoba világítását, vagy változtass úgy a helyeden, hogy kedvezőbb fény essen az állatra. A mai telefonok gyenge fényben sokkal többre képesek, mint néhány évvel ezelőtt, ezért nem érdemes automatikusan vakuhoz nyúlni.

Az utólagos korrekció is lehet megoldás, de van egy fontos különbség. A klasszikus vörösszem-javító eszközöket elsősorban az emberi szem vörös elszíneződésére tervezték. Egy élénkzöld vagy kék állati szemnél nem biztos, hogy ugyanilyen szépen működnek. Ilyenkor helyi szerkesztéssel – például a szín, a telítettség és a világosság óvatos korrigálásával – természetesebb eredményt kaphatsz.

És ne felejtsd el, milyen volt eredetileg az állat szeme. A cél nem az, hogy fekete korongot fessünk a helyére, hanem hogy a furcsa fényvisszaverődést megszüntetve visszaadjuk a természetes tekintetét.

Mikor ne fogd a vakura?

Egy vakus fényképen megjelenő zöld, kék vagy sárgás csillogás önmagában teljesen természetes jelenség lehet.

Más a helyzet, ha azt veszed észre, hogy a két szem visszaverődése feltűnően különbözik, vagy ugyanannak a szemnek a csillogása idővel megváltozik. Ilyenkor már nem érdemes a fotós magyarázatnál megállni: mutasd meg az állatot állatorvosnak. Állatorvosi források kifejezetten javasolják a vizsgálatot, ha a szemek fényvisszaverődésében újonnan kialakuló vagy kétoldali eltérés jelenik meg.

Egyetlen „horrorszemes” kép miatt tehát nem kell megijedni. Inkább nézd meg, honnan jött a fény. Könnyen lehet, hogy a fényképezőgéped egyszerűen látványosan megmutatta azt a kis optikai trükköt, amelynek segítségével kedvenced akkor is eligazodik a lakásban, amikor te már a villanykapcsolót keresed.