Helgoland – egy apró sziget, tele szulákkal és rengeteg meglepetéssel
Júliusban Helgolandra utaztunk, hogy szulákat fényképezzünk. Még mindig halljuk a szél zúgását és a madarak rikoltozását. Klubtagunk, Bata Szilvi képes úti riportjával most te is bepillanthatsz, milyen volt néhány napot eltölteni ezen a különleges szigeten, szinte karnyújtásnyira a madaraktól.
Erről szól a cikk:
- Milyen fotótémákat kínál Helgoland szikláktól a madárkolóniákon át a fókákig?
- Mi változik, ha a dokumentáló képek után már tudatosan különleges pillanatokat keresünk?
- Milyen záridőkkel és objektívekkel érdemes próbálkozni madarak és fókák fotózásakor?
- Mire kell figyelni az erős szélben és a homokos tengerparton a felszerelés védelmében?
Helgoland az Északi-tengerben, a német szárazföldtől körülbelül 60 kilométerre fekvő apró sziget, lakosainak száma 1329 fő (2026. márciusi adat). Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigete.
Érdekességek:
- a sziget autó- és nagyrészt motorkerékpármentes;
- legmagasabb pontja 61 méter;
- részei: a vörös sziklás fősziget és a homokos Dűne, amelyet régen természetes földsáv kötött össze, majd 1720-ban egy viharáradás szakított el;
- egy kb. 24 ágyas kórháza van, alapvető és sürgősségi egészségügyi ellátás érhető el. A szigeten pl. nincs külön állandó szülészeti osztály, a kismamákat a szülés előtt kiírt időpontja előtt a szárazföldre szállítják (mentőhelikopter, hajó, repülő);
- a tengeri levegő szinte pollenmentes, ezért az allergiásoknak igazi felüdülés;
- egykor tengeri erőd és fontos haditengerészeti támaszpont volt, majd 1947-ben a britek egy több mint 6000 tonna lőszer felrobbantásával próbálták megsemmisíteni a katonai létesítményeket – ez akkoriban a történelem legnagyobb, nem nukleáris robbantása volt;
- Helgoland különleges vám- és adózási szabályok alá tartozik, ezért például a sziget nem része az Európai Unió vámterületének.
Amivel fotóztam: NIKON Z 50 II
Objektívek: 105-ös makró, 150-500 Tamron, 12-24 nagylátó, 18-140 kit obi
Számomra lenyűgöző volt a sziget élővilága, a szulák elképesztő mennyiségben fészkeltek a vörös sziklák falain, folyamatosan köröztek, fészket építettek, ölelkeztek, veszekedtek és fiókákat etettek.
Az első nap megcsináltam a biztonsági „dokumentum” fotókat.
Második naptól elkezdtem keresni az egyedülálló madarakat és a különleges jeleneteket.
A harmadik napon pedig a fényképezőgép beállításaival játszottam. Túlexponáltam vagy már eleve fekete-fehérben fotóztam, majd tovább kerestem azokat az együtt-állásokat és jeleneteket, amelyekről tudtam, hogy otthon a Lightroom segítségével tovább alkothatok és kreatívkodhatok.
Fotós tippek:
- Záridő: 1/2000-3200
- Rekesz: 5,6-7,1
- ISO: 250-1000
- Sorozat: igen
- Állvány: opcionális
A szulák mellett a sziget partjain csigaforgatókkal is találkozhattunk. Ezek a fekete-fehér tollazatú, narancssárga csőrű madarak nevüket onnan kapták, hogy hosszú, erős csőrükkel kagylókat és csigákat képesek kifordítani vagy feltörni a tengerparton. Folyamatosan futkorásztak, a homokfúvás és a szeles idő miatt pedig szintén gyors záridőre volt szükségem.
Fotós tippek:
- Záridő: 1/2000
- Rekesz: 5,6-6,7
- ISO: 160-400
- Sorozat: opcionális
- Állvány: nem szükséges
A fősziget mellett található a kis Dűne-sziget, ahová néhány perc alatt át lehet jutni hajóval, és teljesen más hangulatot ad. Volt homokos strand, világítótorony, színes napozók, színes házak és rengeteg fóka. Bár a fókák nyugodtan feküdtek a parton, az erős széllökések miatt ismét a gyors záridő volt a nyerő. Amire figyelni kell, hogy sem az állványnak, sem a fényképezőgépnek nem tesznek jót a homokszemcsék, ezért ha lehet, már a szálláson találd ki, melyik objektívedet fogod használni. A milceknél különösen veszélyes ilyenkor egy objektívcsere.
Fotós tippek a fókáknál:
- Záridő: 1/2000
- Rekesz: 8-11
- ISO: 250-640
- Sorozat: igen
- Állvány: nem
Utolsó nap kipróbáltam Lendvai Kriszta ICM technikáját, és ugyan még full kezdő vagyok, ezt a három képet szívesen megmutatom.
Fotós tippek:
- Záridő: 1/20-50
- Rekesz: 11-25
- ISO: 100
- Sorozat: nem
- Expók száma: 3
- Állvány: nem
Helgolandon nekem a szulák és a fókák közelsége, a világítótorony és a tengeri hajózás voltak a legemlékezetesebb pillanatok, és tudom, hogy minimum egyszer még vissza fogok ide jönni!
Szerző
